A teljesen zárt rendszerben a hűtő közeget a klíma kompresszor keringeti. A kilépő oldalon a közeg gáz halmazállapotú, és a hőmérséklete a kompresszió hatására megemelkedik. Ezután a klíma kondenzátor csőkígyóin áthaladva a felesleges hőt a hűtőrácson beérkező menetszélnek leadja, ezáltal folyadék halmazállapotúvá válik. A nyomáscsökkentő szelep szűk járatán áthaladva a nyomása lecsökken.
A hideg gáz átáramlik az elpárologtatón, ahol elpárolog – gázneművé válik- a gépkocsi belső teréből hőt vesz fel. Ezután a szűrőn keresztül a kompresszorba áramlik, ahol ismét megnő a nyomása, és a körfolyamat kezdődik elölről.
A klímarendszer főbb alkotórészei
Klíma kompresszor:
a klímahűtő kompresszor a légkondícionáló rendszer igáslova. A meghajtást a gépkocsi motorjának tengelyéről általában egy gumiszíjon keresztül kapja. Mikor az autóklíma rendszert bekapcsoljuk, a klímakompresszor a hűtőközeg gázt nagy nyomáson a kondenzátorba préseli.
Klíma kondenzátor:
a klíma kondenzátor alapvető feladata az, hogy a nagynyomású, forró, gáz halmazállapotú hűtőközeget lehűtve folyadékká alakítsa. Általában a gépkocsi orrában, a vízhűtő előtt helyezik el. A klímakompresszor által összesűrített gáz a hőt a menetszélnek átadja, ezáltal lehűl, és cseppfolyóssá válik.
Evaporátor:
hasonlóan néz ki mint egy autó vízhűtő: egy csőhálóra lamellákat forrasztanak, ezzel jelentősen megnövelve az evaporátor hő átadó felüleletét. Ahogy a hűtőfolyadék elpárolog, gázzá változik, hőt von el a lamellákon áthaladó levegőből. Az evaporátor az utastérbe érkező külső levegőt, vagy a beépített keringető ventillátorral az utastér belső levegőjét hűti le. Működése közben jelentős mennyiségű párát és szennyeződést köt le, távolít el. Teljesen normális jelenség nagy melegben az álló, (de járó motorú) gépkocsi alatt a klímából csöpögő víz.
Expanziós szelep:
feladata, hogy az áramló hűtőközeg mennyiségét az evaporátor kimeneti hőfokának, és a rendszer szívó oldali nyomásnak figyelembevételével szabályozza. A szárító szűrőből érkező nagynyomású hűtőközeg a szelep belsejében egy kis furaton áthaladva elveszíti nyomása nagy részét, majd az elpárologtatóban (evaporátorban) gázneművé válik, ezáltal jelentősen lehűl.
Kapilláris cső:
(már néven orifice szelep, orifice cső) feladata a nagy nyomású folyékony hűtőközeg adagolása az elpárologtatóba (evaporátorba). Mindig a kondenzátor és az evaporátor közé építik be. Könnyű megtalálni, mert a kapilláris cső után a vezetéken a gyártók készítenek egy beroppantást, nehogy elsodródjon az evaporátor irányába.
A kapilláris cső után, – mint a rendszerben bárhol, ahol szűk keresztmetszet van – a nyomás lecsökken, s ezzel a hőmérséklet is.
Szárító szűrő:
feladata, hogy víz és szennyeződésmentes, 100%-ban folyadék halmazállapotú hűtőközeg kerüljön az expanziós szelepbe.
Klíma akkumulátor:
feladata megakadályozni, hogy a kompresszorba folyékony halmazállapotú hűtőközeg kerüljön. A klíma kompresszort gáz szállítására tervezték, így súlyosan károsodhat, ha folyadékot szív magába.
Klíma termosztát:
feladata az evaporátor kimeneti hőmérsékletének szinten tartása, mivel ha ez fagypont alá csökken, úgy az evaporátor lamelláira ráfagyó pára rontja a levegő áramlását, és az utastér hűtését.
Klíma vezetékek:
(klíma csövek) feladata a folyékony vagy légnemű hűtőközeg szállítása a klíma rendszer egységei között. Anyaguk szerint készülhetnek fémből vagy gumiból.
Az utastér klimatizálásának működése:
Ahhoz, hogy mindig a megfelelő hőmérsékletet lehessen biztosítani, hidegben fűteni, melegben pedig hűteni kell.
A személygépkocsikban a műszerfal alatt helyezik el a hűtő-fűtő egységet, melyben az elpárologtató (evaporátor) feladata