Blog Archives

 

Az autó hűtőrendszer hibájának egyik korai jele a hűtőfolyadék szivárgása. Ez persze csak a tünet, az ok mélyebben gyökerezik. Egy szivárgó alkatrészt ha csak egyszerűen kicserélünk, gyakran a tünet megismétlődik, időnként ugyanott.
Például szivárog a vízhűtő tömbje. Kicserélik, és láss csodát, pár hónap múlva ismét csepeg. A szerviz garanciában újra cseréli, hiába, a hiba 2 hónap múlva ismét jelentkezik. Rossz minőségű a hűtő? Kicserélik egy másik gyártmányra, és egy negyed év múlva ez a hűtő is megadja magát. Ezek után a szívóoldali hengerfejtömítés majd a vízpumpa hibája következik.



A csepegés, szivárgás csak a tünete volt itt egy problémának. A probléma maga a korrózió volt, gyakran a nem megfelelő szervizelés következtében. Egy mai modern jármű hűtőrendszere eléggé hasonlít egy 1990-s modellre, mégis több dologban nagyon különbözik:

• Alumínium és más aktív anyagok elterjedt használata.
• A hűtőfolyadék már nem szilikát vagy foszfát, hanem szerves sav (OAT-organic acid technology) vagy a hibrid szerves sav (HOAT-hybrid organic acid technology) alapú.
• Megváltoztak a hűtőfolyadék csere intervallumok: hosszabbak, de jóval kritikusabbak.
• A motor magasabban van mint a hűtő, így a légtelenítés jóval bonyolultabb, a rendszer nem ön-légtelenítő.
• Temérdek elektromos alkatrész, melyek rossz bekötés esetén elektrolízist okozhatnak.

A motorok részegységei már különböző anyagokból készülnek.

Az öntöttvas szerkezetek ideje leáldozóban van. A legtöbb modern motor már alumínium hengerfejet, és műanyag szívósort kap. A vízhűtő alumínium és műanyag. A motorblokk acél vagy alumínium, a hengerek acélból készülnek.
Ezek az anyagok különböző mértékben hőtágulnak. A tömítések már nem statikusak, jobbára “O” gyűrűk, melyeket műanyag fedelek tartanak a helyükön. Ezek lehetővé teszik, hogy a komponensek melegedéskor kitáguljanak, majd lehűléskor rövidüljenek – ehhez persze rendkívül sima felületekre van szükség ahol a gumigyűrű csúszkál. A durvább utólagos megmunkálások hatalmas mértékben megnövelik a meghibásodások lehetőségét.
Azoknál a típusoknál, amelyeknél gyakori a szívóoldali meghibásodás, a hűtőrendszer különös figyelmet érdemel.

Szerves sav (OAT-organic acid technology) vagy hibrid szerves sav (HOAT-hybrid organic acid technology) alapú hűtőfolyadékok:

A tömített felületek ki vannak téve a hűtőfolyadék hatásainak, hiszen a tömítő anyag nem takarja állandóan ezeket. Ha a hűtőközeg OAT vagy HOAT alapú, akkor védőbevonattal látja el az érzékeny felületeket. Azonban ezek a folyadékok egy idő után sajnos elveszítik ezt a képességüket, és a korrózió gyors támadásba lendül, megjelenik a szivárgás. Ha mindez után még levegő is kerül a rendszerbe, a helyzet tovább romlik. A védőbevonatától megfosztott alumínium felületek rohamosan mennek tönkre.

Vízzel pótolva az elveszített fagyálló hűtőfolyadékot, ha lehet, még tovább romlik a helyzetet, még jobban felgyorsítva a korróziót. Különösen így van ez, ha nem desztillált vizet használunk. A vezetékes vagy kútvíz ásványokat tartalmaz: szilikátokat, klórt, fluoridokat, melyek újabb problémákat visznek a hűtőrendszerbe. Ezért van tehát, hogy kizárólag desztillált vizet szabad használni. Az előkevert fagyálló hűtőfolyadékok természetesen ezt tartalmazzák, és napjainkban szerencsére már egyre népszerűbbek a magasabb áruk ellenére is.

A csereperiódusok változása

A mai modern hűtőfolyadékokat már több éves használatra tervezik. A GM a Dexcool nevű termékére például 5 évet garantál, ami azt jelenti, hogy ezen idő alatt 100% korrózióvédelmet nyújt. Az élettartam lejártakor ugyan a folyadék még teljesen tökéletesnek tűnik, azonban óriási károkat okozó korrozív folyamatok indulhatnak be, így semmiképp sem ajánlott a csere idejét kitolni. A másik fontos megjegyezni való, hogy ez az 5 év csak egy új gépkocsi első feltöltésére igaz. A következő feltöltés már lényegesen rövidebb időtartamú védelmet nyújt.

Rengeteg probléma forrása lehet a nem megfelelő, vagy szakszerűtlen szervizelés. A nem desztillált víz használatáról már beszéltünk, a nem megfelelő fagyálló használata megint egy másik kérdés. Mindegyik hűtőfolyadék más és más védelmi stratégiát alkalmaz. Ha ezeket keverjük, vagy rossz típust használunk, az megint csak súlyos következményeket vonhat maga után.

A hűtőfolyadékot szigorúan az előírt mértékben szabad keverni vízzel. Gondoljuk csak át: a víz feladata a hűtés, a koncentrátumé pedig a védelem. Ha túl sok a fagyálló, a hűtőrendszer szenvedni fog. Ha pedig a vizet adagolják túl, akkor a védelem szenved csorbát, az előírásokat tehát szigorúan be kell tartani. Általában az 50-50% keverési arány az elfogadott.

Mikor lecseréljük a hűtőfolyadékot, fontos hogy az egész mennyiséget cseréljük, tehát a régit maradéktalanul eltávolítsuk. Ha csupán a hűtőből engedjük le, akkor a motorblokkban, a fűtésben, a csövekben visszamaradhat akár a fele. Ha a hűtőfolyadéknak csupán az 50%-át cseréljük, az nagymértékben rontja a korrózióvédelmet.

Nagyon fontos, hogy a koncentrátumot a desztillált vízzel előre összekeverjük, mielőtt feltöltjük a rendszert. A koncentrátum ugyanis sokkal nehezebb mint a víz, ezért leül a motorblokk aljába, és a víz betöltésekor nem keverednek össze. Ez lerontja a korrózióvédelmet, és meleg pontok alakulhatnak ki a motorban. Ez is egy nyomós érv, hogy miért érdemes gyárilag előkevert hűtőfolyadékot használni, még ha az drágább is.

A hűtőrendszer légtelenítése:

Hogy az autó minél áramvonalasabb legyen, az orr-részt nagyon alacsonyra tervezik. Ez viszont azzal a kellemetlenséggel jár, hogy a hűtő felső pontja ma már lejjebb van, mint a motor. Ha a hűtővizet leengedjük, a rendszerbe levegő kerül. Feltöltéskor ez a levegő a hűtőrendszer legmagasabb pontjára szorul. Ez régebben a hűtő betöltő nyílása volt, így akkor még automatikusan légtelenítette magát. Modernebb gépkocsiknál a légtelenítési eljárást szigorúan be kell tartani, ennek elmulasztása korróziós és melegedési problémákhoz vezethet.

A hűtőrendszer meghibásodásához vezető hibás szerviz módszerek:

• nem távolítják el az összes öreg hűtőfolyadékot
• nem keverik össze a koncentrátumot a desztillált vízzel a betöltés előtt
• nem megfelelő típusú hűtőfolyadékot használnak
• csapvízzel pótolják a hűtőfolyadékot
• nem légtelenítik megfelelően a rendszert

Elektrolízis és az elektromos tényező:

Elektrolízis jöhet létre például, ha a motorblokk nincs megfelelően testelve. Ennek oka lehet például egy korrodált kábelvég az akkumulátornál. Példának okáért mondjuk a motor indítása 130 ampert igényel, de a kábelvég nagy ellenállása miatt az indító áram kerülő utat is választ, így akár 30 amper a hűtőfolyadékon keresztül folyhat. Ez azért fordulhat elő, mert a motorblokk a kocsiszekrénytől gumi felfüggesztéssel van elektromosan leválasztva.
Ha áram folyik át a hűtőfolyadékon, akkor beindul az anód/katód effektus, és a hűtő vékony lemezei hamar elfogynak, szélsőséges esetben a hengerfej és a motorblokk is károsodhat. Az elektrolízist nehéz észlelni, és óriási károkat okozhat a felderítése előtt.
Az elektromos hűtőventilátorok is okozhatnak problémákat, hiszen nagy áramok mozognak a hűtő közvetlen közelében. Nagyon fontos tehát, hogy az összes testelőkábel a helyén legyen, tiszta, stabil kontaktussal. A testelési problémák majdnem mindig a hiba felderítését megelőző helytelen szervizelés következtében fordulnak elő.
A hűtőrendszer javításának technológiája drasztikusan megváltozott az évek folyamán. Sajnálatos azonban, hogy jó néhány szerviz, és csináld magad technológia ezzel nem tart lépést, így legyünk nagyon óvatosak, kit bízunk meg a feladattal, hiszen a javítási számla igen borsos lehet!

Felhasznált irodalom: http://www.agcoauto.com/content/news/p2_articleid/75

---

Hűtő rendszerek javítása