Autóhűtő csere. Mire ügyeljünk egy autóhűtő cseréjénél?

Autóhűtő csere. Mire ügyeljünk egy autóhűtő cseréjénél?

Egy autóhűtő csere nem kis kiadás, és még nagyobb felelősség. A döntés meghozatala előtt érdemes elgondolkodni a javításon – kímélve a környezetet és persze a pénztárcánkat. Persze ezt a döntést sem lehet a végletekig elodázni, hisz egy autómotor meghibásodásáért nagy százalékban a hűtőrendszer nem megfelelő működése a felelős. Ehhez szeretnénk most kis segítséget nyújtani. Mikor döntöttünk az autóhűtő csere melett, a régi és az új darab méreteinek nagyjából illik megegyeznie. Ez persze nem mindig jön össze, különösen, ha egy alumínium hűtőt cserélünk rézre, vagy fordítva. Emelett lényeges, hogy az új hűtő teljesítménye ne legyen kisebb, mint a régié.

---

Mire figyeljünk autóhűtő csere közben, az új vízhűtő beszerelésekor?

A beszerelés közben bizonyosodjunk meg róla, hogy az összes rögzítő elem feszültségmentesen illeszkedik-e a helyére, hiszen egy-egy feszülő elem drámaian lecsökkentheti a hűtő élettartamát. Ugyanígy érdemes átnézni a gumicsöveket is. Egy megkeményedett, merev cső képes a motor rezgését átvinni a műanyag víztérre, és lassan de biztosan lerepeszteni annak csonkját. Ha a motor az autóhűtő csere előtt túlmelegedett, érdemes lehet a termosztát cseréjében gondolkodni, megelőzendő egy újabb szervizlátogatást. Ha ez túl költséges, akkor legalább ellenőrizzük le a működését. Felváltva forró és hideg vízbe merítve, a termosztátnak nyitni-zárnia kell. Ha ezt nem teszi, akkor bizonyosan hibás. Az autóhűtő csere – beszerelés után nézzük át, minden leszerelt alkatrész visszakerült-e a helyére. Például a lefelejtett, vagy rosszul a helyére illesztett ventilátor ház nagyon lerontja a ventilátor teljesítményét, és ne csodálkozzunk, ha egy dugóban araszolva felforr a hűtővíz. Az autóhűtő csere esetén érdemes lehet a hűtősapka cseréjét is megfontolni, vagy legalább leellenőrizni a működését. Ha nem tömít megfelelően, a hűtőrendszerben nem tud kialakulni megfelelő nyomás. Ha kisebb a nyomás az előírtnál, akkor alacsonyabb hőfokon forr a víz – ez megint csak a hűtőfolyadék felforrásához vezethet. Ha viszont a hűtősapkával van gond, pl. nagyon korrodált, szennyezett, nem nyit a megfelelő nyomás értéken, a hűtő akár szét is repedhet. Ha az autóhűtő csere után takarékossági okokból a régi fagyállót töltjük vissza, okvetlen győződjünk meg a PH értékéről. Egy elöregedett hűtőfolyadékban lebomlanak az antikorrodáns adalékok, így súlyos károkat okozhat a fém alkatrészekben. Szintén mérjük meg a fagyáspontot, hiszen ha megfagy télen a folyadék, örülhetünk ha csak a hűtő reped szét. Az autóhűtő csere után nagyon gondosan légtelenítsük a hűtőrendszert. Ha egy megbúvó légbuborék megtapad a hengerek felső részénél vagy a hengerfejben az nagy gond lehet, mivel ott nincs hűtés, helyi túlmelegedés jön létre. Ha viszont a buborék elindul, és bekerül a hűtőbe, az akár szét is repesztheti annak csöveit, vagy legalábbis a lamellákat összenyomja, lerepesztve őket a csőről. Ellenőrizzük le a hűtőventilátor működését az autóhűtő csere után, különösen, ha a motor a hűtőcsere előtt túlmelegedett. Járassuk a motort, míg el nem éri az üzemi hőfokát, és várjuk meg, míg legalább 1-2 esetben leáll, majd elindul a hűtő ventilátor. Régebbi, nem elektromos hajtású ventilátorok esetében teszteljük le azok kuplungját. Ha könnyen megcsúszik, nem lesz elégséges a hűtés – különösen lassúbb tempónál. A tágulási tartály átvizsgálását se mulasszuk el. Ez a hűtővíz tárolására szolgál, és ha szennyezett, repedt, vagy a sapka hibás – okvetlen cseréljünk.

---

Alumínium vagy réz hűtőt válasszunk?

A személygépkocsikat és a kisebb teherautókat napjainkban szinte kizárólag alumínium hűtővel hozzák forgalomba. Az ember azt gondolná, ez egy új fejlesztés, de nem így van, az első alumínium autóhűtők 1913-ban mutatkoztak be a Rolls Royce –nál. Ennek ellenére még nagyon sokáig rézből építették a legtöbb vízhűtőt, mivel kétszer jobb hővezető mint az alumínium, jól ellenáll a korróziónak, és aránylag olcsó.

1960-ban a General Motors kezdte használni az alumínium vízhűtőket a súly mérséklése érdekében, ezek szinte harmad olyan nehezek voltak, mintha rézből készültek volna.

Európában a 70-s években jelentek meg, de igazából még 10 évnek kellett eltelnie, míg az üzemanyag takarékosság jegyében igazán elterjedtek.

Míg 1985-ben csupán 24 % volt az alumínium autóhűtők aránya, napjainkra ez már 90% fölé emelkedett.

Az ember azt gondolná, hogy a rézből készült vízhűtők kora végleg leáldozott, de ez valójában nem így van. Az „International Copper Association” kifejlesztett egy új technológiát, mellyel meg kívánják fordítani ezt a folyamatot. Mivel a réz sokkal jobb hővezető, mint az alumínium, a rézből készül hűtő kisebb lehet és könnyebb, mint ha alumíniumból készült volna. Ezeknél az új hűtőknél 2 sor lamella van a csövek között, és a csövek falvastagsága is kisebb. Az így készül autóhűtő 7%-kal könnyebb és 15%-kal kisebb, mint alumíniumból készült társa, -azonos hűtésteljesítmény mellett.

A gyártás során réz-nikkel-cink-foszfor forraszanyagot használnak. Ez jóval erősebb mint a hagyományos forrasztóón, és kevésbé környezetszennyező. További előnye, hogy használatával megelőzhető az „ón kivirágzása”, mely a korrózió egyik fajtája.

Az így gyártott réz autóhűtőt kívül-belül galvanizálják, ezzel példa nélküli korrózióvédelmet garantálva. Javításuk is egyszerű, és újrafeldolgozásuk is megoldott. További előny, hogy a réz újrafeldolgozásához fele annyi energia sem kell, mint az alumíniumhoz.

---

Hűtő rendszerek javítása