Kevés frusztrálóbb dolog van egy versenyző életében, mint mikor végre van egy nagyszerű gyors autója, de mégsem ér be a célba mechanikai problémák, például a motor túlmelegedése miatt. Biztosnak látszik a jó helyezés, mikor észreveszi, hogy a hőmérő mutatója a piros mezőben bóklászik. Még van rá esély, hogy beér a célba, de mégsem kockáztathatja, hogy a motort úgy kelljen kidobni, mint egy használt papír zsebkendőt. Tehát szépen lehúzódik a pálya szélére, és lógó orral közelről nézi végig a versenyt.
Mindenképp érdemes ezt a helyzetet megelőzni egy jól méretezett Autóhűtő tuning sokat segít! Egy jó minőségű alumínium verseny hűtő pl. tökéletesen ellátja feladatát, amennyiben megfelelőt választottunk és helyesen szereltük be.
Na de milyen felépítésűt vízhűtőt válasszunk?
A legnagyobb különbség egy minőségi verseny hűtő és egy gyenge után gyártott darab között az, hogyan szerelték össze. Egy hűtő annál jobban működik, minél vékonyabb alumínium lemezből gyártották – ez persze bonyolulttá teszi a szivárgás mentes tömítést.
Manapság a legjobb hűtőket hegesztéssel vagy forrasztással építik: ez amellett, hogy a legmegbízhatóbb kötést garantálja, a hő szállításában is verhetetlen.
Az új technológiájú hűtőknél a csöveket már hibamentesen forrasztják a gyűjtő lemezbe, tehát utólagos tömítést nem igényelnek. Ezt úgy érik el, hogy a gyártás során az összeállított hűtő tömböt kemencébe teszik, ahol vákuumban közel olvadáspontra hevítve a keményforrasz megolvad, és egy egységgé köti össze a lamellákat, csöveket és gyűjtő lemezeket. Ez azért is nagyon lényeges, mert a jobb kontaktus intenzívebb hőáramlást is jelent, tehát a hűtővíz által szállított hő jobb hatásfokkal adódik át a lamellákon átáramló levegőnek.
A legfontosabb, hogy eldöntsük milyen vastag anyagból készüljön a hűtő, és milyen sűrűek legyenek a lamellák. Az alkalmi versenyzőknek a legtöbb gyár a kétsoros felépítést javasolja, körülbelül 15 lamella/inch (1,5 mm/lamella) sűrűséggel. Ha szűken állunk a hellyel, a hűtő szélessége és magassága beépítési okokból korlátozott, akkor 3-4 sor cső is lehet egymás mögött.
Ez utóbbi ugyan nagyobb hűtést eredményez, viszont a megnövelt vastagság lelassítja a légáramlást. Keith Robertson (a Fluidyne szakértője), szerint az 1 mérföldnél hosszabb gyorsasági versenyekre a 3 soros hűtőket érdemes választani. Ha ennél vastagabb, a légáramlás lelassul, és nem lesz megfelelő a hűtés.
Nagy tempónál jó lehet a vastagabb hűtő is, amennyiben megfelelő mennyiségű levegőt tudunk rajta átáramoltatni.
A 3-4 soros hűtőknek van egy járulékos előnye: nagy sebességnél a levegő megtorlódik a hűtő előtt, s a motorháztető felett átáramolva nagyobb leszorító erőt eredményez.
Hasonló gondokkal szembesülhetünk, ha növeljük a lamellák sűrűségét. Több lamella jobban hűt, de szintén gátolja a levegő áramlását. Hosszabb, nagy sebességű versenyeknél a sűrűbb lamella előny, de 1 km alatti futamok esetén jobb választásnak tűnik a 14-18 lamella/inch.
Különálló olajhűtőt vagy a hűtőbe épített hőcserélőt használjunk?
Az utóhűtő tuning fontos területe az olajhűtő. Aki egy nagy nyomású külső olajszivattyút használ, annak vélhetően szüksége lesz egy kiegészítő olajhűtőre is. Ha nagyon intenzív motor hűtésre van szükség, akkor egy különálló olajhűtő a jó megoldás, -ez persze újabb csöveket, extra helyet, na meg több kiadást jelent.
Egy második lehetőség lehet a hőcserélő alkalmazása a vízhűtőn belül. Ebben az esetben az olaj a hőt a hűtővíznek adja át, mely a lamellákon keresztül a mentszéllel távozik. A legtöbb esetben ez a jobb megoldás, mivel a kevesebb olajvezeték kevesebb hibalehetőséget, és kisebb sérülésveszélyt jelent. Megfelelő egy jó minőségű külső olajpumpa esetén. Ha viszont a motor már amúgy is hűtési gondokkal küzd, abban az esetben kár a hűtőrendszert az olaj hőjével tovább terhelni.
Egy harmadik megoldás lehet a hűtőcsövek használata. Ez egy bordázott fém cső, melyet a szövet erősítésű hajlékony cső helyett iktatnak be egy szakaszon. Ez önmagában persze nem elegendő, de tehermentesíti valamennyire az olajhűtőt. Ebben az esetben egyszerűen kell keresni az olajvezetékben egy egyenes szakaszt valami jól szellőző helyen, és lecserélni a bordázott csőre.
Milyen ventilátort használjunk?
Az elektromos ventilátor kivételnek számít a versenysportban, hiszen ezzel úgy takaríthatunk meg pár lóerőt, hogy közben máshol nem kényszerülünk kompromisszumra. Egy a főtengelyről szíjjal hajtott ventilátor 6500-s percenkénti fordulatnál akár 20 LE-t is elhasználhat, ami azért nem kevés. Egy rövidebb versenyen az elektromos ventilátort az akkumulátorról is hajthatjuk, nem terhelve így a motort. Ezen kívül nagyobb tempónál teljesen le is lehet kapcsolni, ha a menetszél elegendő levegőt nyom a hűtő lamellái közé. Hosszabb versenyeken, vagy ha sok elektromos készüléket használunk (pl. feltöltő), szükség lehet egy ékszíjjal hajtott generátorra, de ez még mindig kevesebb teljesítményt von el a motortól, mint egy mechanikus ventilátor.
A hűtővíz áramlása:
A versenysportban sokáig keringett a mítosz, miszerint egy szűkítővel le kell lassítani a motorban a víz áramlását. Ezt azzal indokolták, hogy a lassabban áramló víz több hőt képes felvenni a motorblokktól. Ennek az elméletnek azonban van néhány bökkenője.
Szakértők szerint olyan nincs, hogy egy motoron túl sok víz áramlana át. A másik pedig, hogy a hűtőrendszer nagy ellensége a kavitáció, mely akkor következik be, mikor a vízpumpa nagyon erőlködik. Az áramló keresztmetszet bárminemű csökkentése márpedig szükségszerűen növeli a kavitáció esélyét, ez pedig rontja a hűtést, mivel levegőt generál a hűtővízbe. A kavitáció még egy zárt hűtőkörben is képes kiválasztani a hűtővízből a levegőt.
Erre az érvre a következő válasz érkezik általában: ”Ha lelassítjuk az áramlását, akkor a hűtővíz több időt tölt a hűtőben, több hőt képes leadni”. Ez is hibás okoskodás, mivel a hűtőrendszer egy zárt kör, ha a víz lassabban áramlik a hűtőben, akkor ezt teszi a motorblokkban is, – tehát semmi előnye sincs a keringés lelassításának.
Robertson (a Fluidyne szakértője) ezt még azzal egészítette ki, hogy lassúbb áramlás esetén a hűtő kevésbé tudja lehűteni a vizet, ugyanis a lassan mozgó víz laminárisan áramlik a hűtő csöveiben. Ez azt jelenti, hogy a víz szépen, egyenletesen, párhuzamosan áramlik, tehát a csővel érintkező réteg lehűl, (ami rendben is lenne) de a cső középpontjánál áramló víz meleg marad, így nem képes leadni a hőt a fém csőnek.
Ezzel ellentétben a gyorsan áramló víz örvénylik, így az összes vízmolekula előbb-utóbb érintkezésbe kerül a fém felületekkel, így a folyadék egyenletesebben hűl.
A hűtővíz ellenőrzése és pótlása:
A legjobban beállított hűtőrendszerben is rendszeresen ellenőrizni kell a hűtőfolyadék mennyiségét.
Chet Blanton (C&R Racing) szerint az egyik legfontosabb megbizonyosodni arról, hogy a legcsekélyebb mennyiségű levegő sem maradt a rendszerben, mivel az nagyon rontja a hűtés hatásfokát. A légzárványok a motorblokkban, különösen a hengerfejben eredményeznek meleg pontokat. Ezeken a helyeken nincs víz ami hűtsön – s ezek a forró pontok semmi jóra sem vezethetnek. Sőt, ha ezek a légbuborékok áthaladnak a hűtő vékony csövein, azokat akár szét is repeszthetik. Abban az esetben, ha szétrepeszteni nem is képesek, de összenyomhatják a lamellákat, és ilyenkor szembesülünk a rejtéllyel, hogy a múltkoriban még tökéletesen működő hűtés mitől romlott le. Ezt a hibát ráadásul nagyon nehéz diagnosztizálni.
Az egyik legjobb módszer a tökéletes légtelenítésre egy külön légtelenítő tartály (surge tank), melyet a fűtőradiátorral kötünk sorba. Ekkor ahelyett, hogy a hűtőrendszert a hűtő nyakánál töltenénk fel, helyette a csatlakoztatott tartályon keresztül töltünk. Ez a tartály magasabban van, mint a hűtő, a motor, vagy a hűtőkör bármely része, így az összes buborékot begyűjti, hiszen azok a legmagasabb pontot keresik.
Akár aszfalton, akár sárban versenyez valaki, a hűtő lamellák előbb-utóbb elszennyeződnek sárral, falevelekkel, rovarokkal, gumi darabokkal. Semmiképp se próbáljuk ezeket az autómosáskor nagynyomású vízsugárral eltávolítani, mivel ellapíthatja a hűtőlamellákat. Ehelyett kis nyomású vízsugárral mossunk nagyon óvatosan, esetleg mosószerrel kombinálva. Mosószer helyett ne használjunk oldószert, mivel ez a megbújó gumidarabokat feloldja, majd kiszáradva erősen rátapadnak a lamellákra.
A hűtés teljesítményének növelése „WaterWetter” adalékkal.
Ha a hűtőrendszer csak szenved, nehezen birkózik meg a feladattal, egy hűtőfolyadék adalék segíthet. Dave Granquist (a Red Line Oil képviselője) szerint a Water Wetter csökkenti a víz felületi feszültségét, ezáltal az jobban nedvesíti a fém felületeket, így jelentősen javul a hőátadás. A hengerek felső részénél, valamint a hengerfejben a felületi egyenetlenségekben könnyen megtapad a víz, itt forrás is létrejöhet. Az adalék megszünteti ezt a kellemetlenséget is. Elmondása szerint egyes esetekben 20-30 fokkal is sikerült csökkenteni a víz hőfokát jól beállított rendszerekben, ez különösen akkor fordult elő, mikor fagyálló adalék helyett a „Water Wetter” –t alkalmazták.
Hűtő rendszerek javítása
Vízhűtő javítás
Olajhűtő javítás
- Letört csatlakozó pótlása, visszahegesztése
- Túlnyomástól deformálódott olajhűtő javítása
- Tönkrement csatlakozó menetek javítása, cseréje
- Karambolos, deformálódott olajhűtő egyengetése
- Vízhűtőn belüli olajhűtő javítása
Intercooler javítás
- Karambolos, deformált intercooler egyengetés, javítás
- Sérült intercooler cső hegesztés
- Repedt csőnyak hegesztés
- Intercooler készítés tuning -hoz
- Intercooler külső – belső tisztítás
- Feltöltőrendszer tömítettségpróba
Autó fűtőradiátor javítás
- Gépjármű (személygépkocsi, teherautó, kamion, munkagép) fűtő radiátor javítás
- Fűtő radiátor külső és belső tisztítás, vízkő eltávolítás
- Elöregedett műanyag víztér (vízzsák) javítás, hegesztés
- Javíthatatlan műanyag víztér cseréje egyedileg gyártott fém víztérre
- Tömb csere (rácsos, lamellás fém rész)
- Oldtimer vagy egyéb nehezen beszerezhető fűtőradiátor egyedi legyártása
- Radiátor kiszerelés, beszerelés
- Műszerfal kiszerelés, beszerelés
Hőcserélő javítás
- Csöves hőcserélő javítása
- Gázkazán, cirkó, gázbojler, kazán javítása
- Lemezes hőcserélő javítása
Kalorifer javítás
- Vizes hűtő és fűtő kalorifer javítása
- Lyukas, csepegő kalorfier javítás
- Korrodált tömb javítása
Egy nagyméretű diesel motorban is csupán a megtermelt energia harmad része hasznosul a jármű mozgatásában, a másik harmad eltávozik a kipufogó gázokkal, míg a maradékot hő formájában a hűtőrendszer távolítja el. Ez utóbbi kulcsfontosságú a motor megfelelő működéséhez, hiszen a túlhevülés először a motorolajat teszi tönkre, majd magát a motort is.
Míg a víz a hőszállításáért felel, addig a glikol a fagyvédelemért. A glikol kis mértékben ugyan rontja a víz hőszállítását, de a legtöbb éghajlaton és felhasználási területen ez elengedhetetlen.
Majdnem az összes hűtőfolyadék 50-50 % keverési arányban tartalmaz vizet és etilén-glikolt. Bizonyos ipari motorokban ettől eltérnek, adalékolt vizet, vagy propilén-glikol – víz keveréket alkalmaznak.
Az alapkeverékhez még adagolnak némi korróziógátlót (inhibitort), habzásfékezőt, festékanyagot, és egyebeket. Ez utóbbi adalékok a hűtőfolyadéknak csak kis részét képezik, mégis ezek határozzák meg, hogy miben különbözik az egyik termék a másiktól.
Észak-Amerikában a hűtőfolyadékok tradicionális színe a zöld. Ezekben manapság tipikusan foszfát/szilikát keverék képezi a korrózióvédelem alapját. Ezen konvencionális inhibitorok egyfajta lepelt képeznek a megvédendő fém alkatrészek felületén, így szigetelve el azokat a hűtőfolyadéktól. Ezek kémiailag lehetnek szervetlen oxidok (szilikátok, foszfátok, borátok, stb.). Mivel ezek az inhibitorok a védő lepel képzése közben fogyatkoznak, a hagyományos zöld fagyállókat bizonyos időnként cserélni szükséges, tipikusan 2 évente.
A motorok védelmére különféle technikákat fejlesztettek ki. Európában sok gondot okozott a kemény víz, ezért foszfátmentes technológiákat választottak. Ha a vízben oldott kalcium vagy magnézium reakcióba lép a foszfát inhibitorral, akkor kálcium vagy magnézium foszfát keletkezik, mely következtében a fém részeken képződött védő réteg felpikkelyesedik. Az így kialakult inhomogén felület rossz hővezető, és könnyen korrodálódik.
A foszfátok kiváltása érdekében a tipikus európai hűtőfolyadékok szervetlen oxidok keverékét alkalmazzák: például szilikátokat, inhibitorként pedig karboxilátokat. A karboxilátok vegyileg reakcióba lépnek a védendő fém felülettel, nem pedig bevonatot képeznek azon. A karboxilátok és szilikátok keverékét hibrid technológiának is nevezik, mivel ez egyfajta keveréke egy hagyományos szervetlen, és egy karboxilátos vagy szerves technológiának.
Fagyálló hűtőfolyadék szinek
Az európai hűtőfolyadékokat különféle színekben gyártják, szinte ahány gyártó, annyi szín.
Ázsiában a vízpumpatömítés gondjai és a hűtési problémák miatt száműzték a hűtőfolyadékokból a szilikátokat. A korrózióvédelem érdekében a legtöbb gyártmány karboxilátok és szervetlen inhibitorok keverékét (mint pl. foszfátok) tartalmazza. Ezeket szintén hibrideknek nevezik, de az európai hibridektől megkülönböztetik a szilikátok hiánya. A színük általában narancs, piros vagy zöld.
Karboxilát bázison fejlesztettek ki egy, az egész világon elfogadható növelt élettartamú, a meglévő technológiákat mindenben felülmúló hűtőfolyadékot. Ezt szerves adalékolású technikának (organic additive technology (OAT)) is szokás nevezni. Mivel ezek nem tartalmaznak szilikátokat, az ázsiai előírásoknak is megfelelnek. Ezen kívül az európai igényeket is kielégítik, mivel foszfát sincs bennük. Az egész világon nagy népszerűséget szereztek, mivel kiváló korrózióvédelmet nyújtanak hosszú időn keresztül.
Semmi jelentősége hogy néhányan „organic additive technology (OAT)” –nak nevezik, mivel a korrózióvédelemért felelős inhibitorok karbonsavakból származnak, íhy a védelmet a semlegesített karbonsavak (karboxilátok) nyújtják. Ez egy nagyon fontos tényező, mivel az összes hűtőfolyadék semleges vagy bázikus pH közegben működik (pH>=7). Ténylegesen a legtöbb hűtőfolyadék sav alapú anyagból készül, például a hagyományos foszfát alapú fagyálló folyadékok is foszforsavból készülnek.
A karboxilát inhibitorok kémiai reakcióba lépnek a szükséges helyeken a védendő fém felületekkel, nem pedig egy mindent befedő réteget hoznak létre, mint a hagyományos és hibrid hűtőfolyadékok. Ezen működésbeli különbség jelentősége óriási, mivel megnövelt élettartamú, páratlanul magashőfokú alumínium védelmet nyújtanak. Ezzel együtt a hőszállító képességük is kiváló mind a nagyhőmérsékletű motor felületeken, mind a hűtő hő leadó csövein, ahol a jó hő szállítás elengedhetetlen a motor optimális működéséhez. A jó minőségű karboxilát alapú hűtőfolyadékok 32 000 üzemóra feletti teljesítményt értek el helyhez kötött motorokon anélkül, hogy tulajdonságaik megváltoztak volna. A növelt élettartamú hűtőfolyadékok minősítésének egyik módszere, hogy egy flottában végrehajtott teszt után a használt folyadék paramétereit összehasonlítják a kiindulási értékekkel!
A Hűtőrendszer karbantartása
A piac tele van jobb-rosszabb minőségű utángyártott hűtőfolyadékokkal a szivárvány összes színében, így a szín egyáltalán nem utal a hűtőfolyadék típusára. Az a leghelyesebb, ha tudjuk, melyikük a legalkalmasabb az adott helyen pótlásra, cserére.
A fagyálló hűtőfolyadék ellenőrzésére bár sok technika áll rendelkezésre, mégis leggyakrabban a refraktométert használják. A tapasztalatok alapján ez a legpontosabb gyakorlati módszer a glikol arányának mérésére a hűtőfolyadékban. Ez rendkívül lényeges, hiszen a glikol nyújtja a fagyvédelmet, és garantálja a korróziógátló adalékok megfelelő arányát.
Szintén nagyon lényeges a megelőző karbantartás során a hűtőrendszer telítettségének és helyes működésének ellenőrzése. Az alacsony folyadékszint számos probléma okozója lehet, mivel a hűtőfolyadék nem tudja védeni azt a felületet amivel nem érintkezik. Ráadásul a glikol gőz extrém korrozív.
A tágulási tartály ellenőrzése nem elegendő abban az esetben, ha a folyadék áramlása nem megfelelő. A hűtősapka szintén a hűtőrendszer elválaszthatatlan része, hiszen a megfelelő nyomás biztosítására tervezték. Ellenőrizni kell, hogy valóban a megfelelő nyomást tartja-e, hiszen ez a kulcsa a rendszer zökkenőmentes működésének. Ha a rendszer nyomása alacsonyabb, mint amire tervezték, a hűtőfolyadék alacsonyabb hőfokon forr fel. A heves forrás gyors korrózióhoz vezet a túlhevült és a hűtőfolyadék által nem megfelelően borított helyeken.
Sok hamis információ kering a szakirodalomban és a gyakorlatban a különféle hűtőfolyadékok összeférhetőségéről. Ugyan nem helyes eljárás a különböző típusú fagyálló folyadékok keverése, de nem lép fel összeférhetetlenség, amennyiben megbízható, jó minőségű termékeket használunk. Ezen folyadékokat általánosságban kompatibilisnek tekintjük, jóllehet két különböző minőségű termék vegyítése egy közepes minőséget eredményez.
Jóllehet nem egy katasztrófa egy felső osztályú termék keverése egy közepeshez, de mindenképp egy kevésbé tökéletes eredményt kapunk.
A vízzel való túlhígítás mindenképp rontja a keveréket, hiszen így a korrózió gátló inhibitorok a tervezettnél kisebb mennyiségben lesznek jelen. Az optimális arány a legtöbb fagyálló hűtőfolyadék esetében az 50% glikol és 50 % jó minőségű víz, de azért általánosságban a 40% glycol – 60% víz okozta túlhígítást elviselhető.
Általánosságban mondva, a hűtőfolyadék elhasználódását a gyártók egy meghatározott időintervallummal jellemzik. A szilikátokat tartalmazó hagyományos folyadékok elhasználódását a korrózió gátló inhibitorok gyors fogyása okozza. Ennek oka, hogy a szilikátok védő réteget képeznek a rendszer felületén. Így ezeket az inhibitorokat rendszeresen pótolni vagy cserélni kell annak érdekében, hogy a felületek a szilikát réteg fogyása esetén is védve legyenek.
A hűtőfolyadékok idővel azért is elhasználódnak, mert az etilénglikol glikolra és savakra bomlik. Ez annál gyorsabban következik be, minél magasabb a rendszer hőmérséklete, vagy minél több levegővel érintkezik. A folyadékot évente ajánlatos ellenőrizni, illetve gyakrabban, amennyiben különösen zord körülmények közepette működik. Az egyik ilyen ellenőrzési módszer szerint megvizsgáljuk, hogy a pH értéke 7 felett legyen.
Bár néhány termék még 6,5 értéken is megfelelően működik, ezzel együtt nem jó gyakorlat 7 alá engedni a fagyálló hűtőfolyadék pH értékét. A glikol bomlás termékei savak, melyek lefelé mozdítják a pH-t. A hűtőfolyadék elhasználódásakor a pH érték csökkenése következtében megnő a fémek korróziójának kockázata. Mindez lassítható növelt élettartamú inhibitorok alkalmazásával, valamint ha a motort a gyár ajánlásainak megfelelően használjuk.
A hűtőfolyadék ellenőrzésének másik módszere a korrózióálló inhibitorok vizsgálata. A növelt élettartalmú folyadékokat nem fontos ellenőrizni az ajánlott időszak végéig, amennyiben ezeket a gyári ajánlásoknak megfelelően használjuk. A hagyományos hűtőfolyadékokban az inhibitorok elfogynak, így azoknál fontos a tesztelés, és nem elegendő csupán a nitritekre és molibdétekre koncentrálni, hanem az összes többi alkotóelemre is, vagy kérjünk laborvizsgálatot.
Sok inhibitort, mint pl. a nitriteket, molibdéteket, könnyen ellenőrizhetünk tesztszalagokkal. Mivel a nitritek a többi inhibitorhoz képest gyorsabban használódnak el, ezért ezek ellenőrzése csupán róluk nyújt információt, a többi komponensről nem. Egyes motorok – különösen a cserélhető hengersorosak – azért igényelnek a nitritekhez hasonló inhibitorokat, hogy növeljék a védelmet a kavitációs korrózióval szemben. A hagyományos hűtőfolyadékokban a nitritek gyorsan elfogynak, ezért ezeket rendszeresen pótolni kell. A karboxilát bázisú (ELC) folyadékok lassabban fogyasztják a nitriteket, mivel a karboxilát nyújtja a kavitáció ellen a védelmet, így sokkal ritkábban szükséges megelőző ellenőrzést tartani.
Az autógyárak napjainkban vagy a hibrid, vagy a teljes karboxilát alapú hűtőfolyadékokat ajánlják. A hagyományos, zöld színű termékek már nincsenek képben. A nehéz dízel motor gyártók ajánlásai egy szélesebb sávban mozognak. Az ipari szektorban egyes gyárak a szilikát alapú hűtőfolyadékhoz ragaszkodnak, míg mások a jobb hőszállítás érdekében a szilikátmentes változatokat favorizálják. Megint mások elutasítják a foszfát tartalmat, hogy elkerülhessék a kemény víz okozta pikkelyes lerakódásokat, márpedig ezek pont a motor legmelegebb részén válnak ki, lerontva a hővezetést, és növelve a korrózió kockázatát. Végül, egyes gyártók megkövetelik a nitritek használatát a kavitáció ellen, míg mások nem. Mivel a hengersorok kavítációja a motor felépítésétől függ, ezért nem mindegyiknél jelentkezik ez a probléma.
Az itt felsorolt szempontokat nagyon lényeges szem előtt tartani.
A fagyálló hűtőfolyadéknak alapvető szerepe van a motor hőegyensúlyának megtartásában és a korrózióvédelemben. A szállítási szektorban a meghibásodások okozta állásidő 60 százalékát a hűtési problémák rovására írják.
Ha egy megbízható beszállító jó minőségű termékét használjuk, valamint odafigyelünk a gondos megelőző karbantartásra, sokat tehetünk a motor megbízható védelméért.
Felhasznált irodalom: http://www.machinerylubrication.com/Read/841/coolant-fundamentals
Hűtő rendszerek javítása
Vízhűtő javítás
Olajhűtő javítás
- Letört csatlakozó pótlása, visszahegesztése
- Túlnyomástól deformálódott olajhűtő javítása
- Tönkrement csatlakozó menetek javítása, cseréje
- Karambolos, deformálódott olajhűtő egyengetése
- Vízhűtőn belüli olajhűtő javítása
Intercooler javítás
- Karambolos, deformált intercooler egyengetés, javítás
- Sérült intercooler cső hegesztés
- Repedt csőnyak hegesztés
- Intercooler készítés tuning -hoz
- Intercooler külső – belső tisztítás
- Feltöltőrendszer tömítettségpróba
Autó fűtőradiátor javítás
- Gépjármű (személygépkocsi, teherautó, kamion, munkagép) fűtő radiátor javítás
- Fűtő radiátor külső és belső tisztítás, vízkő eltávolítás
- Elöregedett műanyag víztér (vízzsák) javítás, hegesztés
- Javíthatatlan műanyag víztér cseréje egyedileg gyártott fém víztérre
- Tömb csere (rácsos, lamellás fém rész)
- Oldtimer vagy egyéb nehezen beszerezhető fűtőradiátor egyedi legyártása
- Radiátor kiszerelés, beszerelés
- Műszerfal kiszerelés, beszerelés
Hőcserélő javítás
- Csöves hőcserélő javítása
- Gázkazán, cirkó, gázbojler, kazán javítása
- Lemezes hőcserélő javítása
Kalorifer javítás
- Vizes hűtő és fűtő kalorifer javítása
- Lyukas, csepegő kalorfier javítás
- Korrodált tömb javítása
A hűtőfolyadékok, népiesebben fagyállók megtalálhatók az összes folyadékhűtésű gépjárművek hűtőiben. Többségük etilén-glikol alapú, majd ezt vízzel keverve jön létre az a folyadék, melyet az autóba tölthetünk.
Tulajdonképpen miért pont az etilén-glikolt használjuk? Van ugyanis néhány előnyös tulajdonsága:
Az első, hogy emeli a folyadék forráspontját. Egy átlagos autómotor üzemi hőmérséklete valahol 88 C és 104 C közé esik, a víz pedig, mint köztudomású 100 C-on felforr, tehát valamit tenni kellett, hogy a forráspontját megnöveljük. A felforrással többek között az baj, hogy a folyadékban gőzbuborékok keletkeznek, melyeket a vízpumpa nem tud szállítani. A motorban keletkezett hőt ekkor semmi sem távolítja el, így az előbb-utóbb tönkremegy. Ezek a gázbuborékok felelősek egy másik, „kavitáció”-nak nevezett heves korrózióért is. A hűtővíz nyomás alatt üzemel, mely szerencsére megnöveli a forráspontot, és megelőzi a gőzbuborékok kialakulását.
Az etilén-glikol másik jó tulajdonsága, hogy a hűtőfolyadék fagyáspontját is csökkenti. Ha a hűtővizünk megfagyna, nem tudna áramlani, így a motor túlhevülne. Ráadásul a víz fagyás közben kitágul, mely szétrepesztené az üreges fém alkatrészeket.
Az etilén harmadik fontos szerepe, hogy védi a vele érintkező fémeket. Vannak motorok, melyeknek a blokkja öntöttvasból, a hengerfej alumíniumból készült, s ezeket acél csavarok tartják egyben. Ha különféle fémek folyadék jelenlétében érintkeznek, minden feltétel adott, hogy a folyadék savassá váljon. Ez pedig mindent korrodál, amihez csak hozzáfér. A hűtőfolyadék ezzel szemben minden acél tartalmú fémet megvéd a rozsdától.
Összefoglalva tehát: a nyomás alatt lévő etilén tartalmú hűtőfolyadék 126 C-ig nem forr fel, ellenáll a fagynak körülbelül -40 C-ig, valamint nem válik savassá. Ez nem kis kihívás, de egy 50-50 % glikol-víz keverék ettől még nem jön zavarba.
Mint minden folyadék az autóban, a hűtőfolyadék is idővel tönkremegy. A szokásos kék színű etilén-glikol alapú hűtővizet 2 évente, vagy max. 55 000 km-ként cserélni kell.
A mérnök állandóan törik a fejüket, hogyan is csökkenthetnék a gyártott gépjárművek szerviz igényét. A legújabb kocsikban az etilén-glikolnak egy teljesen új – megnövelt élettartamú – keverékét használják. Itt a csere időintervallumát már kitolták 5 évre, vagy 180 000 km-re.
A fagyálló folyadék színekkel azért vagyunk zavarban, mert mára minden gyártó kijött a növelt üzemciklusú hűtővíz egy saját verziójával. Ebben a General Motors volt az éllovas a 90-s években. Az ő megnövelt ciklusidejű fagyálló hűtőfolyadékjuknak (Dex-cool) a színe a narancs volt. Mikor ezt a piacra dobták kijelentették, hogy az általuk gyártott gépkocsikban kizárólag ezeket fogják használni. Azóta a többi gyár is kijött a saját hosszú élettartamú gyártmányaival, melyeket ettől eltérően színeztek, hogy a szervizek könnyebben meg tudják őket különböztetni.
Tehát, végül is mit kell tudni a különböző színű fagyállókról? A rövid válasz: ezen kár problémázni. A hűtőrendszer javításakor válasszunk egy jó minőségű terméket. Ha a régi kék fagyállót keverjük egy növelt élettartamú hűtőfolyadékkal, semmilyen hibát sem követtünk el. A legrosszabb esetben a hosszabb élettartamra tervezett hűtővizünk a továbbiakban nem minősül hosszú élettartamúnak, és az 5 év helyett 2 év múlva kell cserélnünk a fagyállót a kocsiban.
A hűtőfolyadékokat nem csupán etilén-glikol alapon gyártják, újabban a propilén-glikol is képbe került. E két vegyület tulajdonságai nagyjából megegyeznek, a nagy különbség, hogy az utóbbi lényegesen kevésbé mérgező. Hogy ez miért olyan fontos? Az etilén-glikolnak egy „kellemes”, édeskés íze van, az állatok nagyon szeretik.
Ha a gépkocsiból csepeg a fagyálló, és pl. a macska vagy a kutya észreveszi, előszeretettel nyalja fel a garázs padlójáról, ez pedig akár a halálukat is jelentheti. Éppen elég mérgező vegyszer vesz minket körül, legalább ezt az egyet száműzzük négylábú kedvenceink közeléből. Sok gyártó vonakodik a propilén-glikol használatától, de a felhasználónak mindenképp joga van mérlegelni az előnyeit.
Nézzük át alaposan a leírásokat, mielőtt döntenénk, melyik fagyállót töltjük a gépkocsinkba. Tanuljuk meg, hogyan is történik a hűtőfolyadék cseréje, így az legközelebb már nem okozhat gondot. Minél többet tudunk a kocsi szervizeléséről – beleértve a hűtőrendszert is, annál jobban tudunk gondoskodni kedvenc négykerekűnkről s ritkábban látogatjuk a szervizeket a kilyukadt vízhűtő javításáért, a csepegő fűtőradiátor miatt, avagy a tönkrement műanyag víztér cseréjéért.
Hűtő rendszerek javítása
Vízhűtő javítás
Olajhűtő javítás
- Letört csatlakozó pótlása, visszahegesztése
- Túlnyomástól deformálódott olajhűtő javítása
- Tönkrement csatlakozó menetek javítása, cseréje
- Karambolos, deformálódott olajhűtő egyengetése
- Vízhűtőn belüli olajhűtő javítása
Intercooler javítás
- Karambolos, deformált intercooler egyengetés, javítás
- Sérült intercooler cső hegesztés
- Repedt csőnyak hegesztés
- Intercooler készítés tuning -hoz
- Intercooler külső – belső tisztítás
- Feltöltőrendszer tömítettségpróba
Autó fűtőradiátor javítás
- Gépjármű (személygépkocsi, teherautó, kamion, munkagép) fűtő radiátor javítás
- Fűtő radiátor külső és belső tisztítás, vízkő eltávolítás
- Elöregedett műanyag víztér (vízzsák) javítás, hegesztés
- Javíthatatlan műanyag víztér cseréje egyedileg gyártott fém víztérre
- Tömb csere (rácsos, lamellás fém rész)
- Oldtimer vagy egyéb nehezen beszerezhető fűtőradiátor egyedi legyártása
- Radiátor kiszerelés, beszerelés
- Műszerfal kiszerelés, beszerelés
Hőcserélő javítás
- Csöves hőcserélő javítása
- Gázkazán, cirkó, gázbojler, kazán javítása
- Lemezes hőcserélő javítása
Kalorifer javítás
- Vizes hűtő és fűtő kalorifer javítása
- Lyukas, csepegő kalorfier javítás
- Korrodált tömb javítása