Kevés frusztrálóbb dolog van egy versenyző életében, mint mikor végre van egy nagyszerű gyors autója, de mégsem ér be a célba mechanikai problémák, például a motor túlmelegedése miatt. Biztosnak látszik a jó helyezés, mikor észreveszi, hogy a hőmérő mutatója a piros mezőben bóklászik. Még van rá esély, hogy beér a célba, de mégsem kockáztathatja, hogy a motort úgy kelljen kidobni, mint egy használt papír zsebkendőt. Tehát szépen lehúzódik a pálya szélére, és lógó orral közelről nézi végig a versenyt.
Mindenképp érdemes ezt a helyzetet megelőzni egy jól méretezett Autóhűtő tuning sokat segít! Egy jó minőségű alumínium verseny hűtő pl. tökéletesen ellátja feladatát, amennyiben megfelelőt választottunk és helyesen szereltük be.
Na de milyen felépítésűt vízhűtőt válasszunk?
A legnagyobb különbség egy minőségi verseny hűtő és egy gyenge után gyártott darab között az, hogyan szerelték össze. Egy hűtő annál jobban működik, minél vékonyabb alumínium lemezből gyártották – ez persze bonyolulttá teszi a szivárgás mentes tömítést.
Manapság a legjobb hűtőket hegesztéssel vagy forrasztással építik: ez amellett, hogy a legmegbízhatóbb kötést garantálja, a hő szállításában is verhetetlen.
Az új technológiájú hűtőknél a csöveket már hibamentesen forrasztják a gyűjtő lemezbe, tehát utólagos tömítést nem igényelnek. Ezt úgy érik el, hogy a gyártás során az összeállított hűtő tömböt kemencébe teszik, ahol vákuumban közel olvadáspontra hevítve a keményforrasz megolvad, és egy egységgé köti össze a lamellákat, csöveket és gyűjtő lemezeket. Ez azért is nagyon lényeges, mert a jobb kontaktus intenzívebb hőáramlást is jelent, tehát a hűtővíz által szállított hő jobb hatásfokkal adódik át a lamellákon átáramló levegőnek.
A legfontosabb, hogy eldöntsük milyen vastag anyagból készüljön a hűtő, és milyen sűrűek legyenek a lamellák. Az alkalmi versenyzőknek a legtöbb gyár a kétsoros felépítést javasolja, körülbelül 15 lamella/inch (1,5 mm/lamella) sűrűséggel. Ha szűken állunk a hellyel, a hűtő szélessége és magassága beépítési okokból korlátozott, akkor 3-4 sor cső is lehet egymás mögött.
Ez utóbbi ugyan nagyobb hűtést eredményez, viszont a megnövelt vastagság lelassítja a légáramlást. Keith Robertson (a Fluidyne szakértője), szerint az 1 mérföldnél hosszabb gyorsasági versenyekre a 3 soros hűtőket érdemes választani. Ha ennél vastagabb, a légáramlás lelassul, és nem lesz megfelelő a hűtés.
Nagy tempónál jó lehet a vastagabb hűtő is, amennyiben megfelelő mennyiségű levegőt tudunk rajta átáramoltatni.
A 3-4 soros hűtőknek van egy járulékos előnye: nagy sebességnél a levegő megtorlódik a hűtő előtt, s a motorháztető felett átáramolva nagyobb leszorító erőt eredményez.
Hasonló gondokkal szembesülhetünk, ha növeljük a lamellák sűrűségét. Több lamella jobban hűt, de szintén gátolja a levegő áramlását. Hosszabb, nagy sebességű versenyeknél a sűrűbb lamella előny, de 1 km alatti futamok esetén jobb választásnak tűnik a 14-18 lamella/inch.
Különálló olajhűtőt vagy a hűtőbe épített hőcserélőt használjunk?
Az utóhűtő tuning fontos területe az olajhűtő. Aki egy nagy nyomású külső olajszivattyút használ, annak vélhetően szüksége lesz egy kiegészítő olajhűtőre is. Ha nagyon intenzív motor hűtésre van szükség, akkor egy különálló olajhűtő a jó megoldás, -ez persze újabb csöveket, extra helyet, na meg több kiadást jelent.
Egy második lehetőség lehet a hőcserélő alkalmazása a vízhűtőn belül. Ebben az esetben az olaj a hőt a hűtővíznek adja át, mely a lamellákon keresztül a mentszéllel távozik. A legtöbb esetben ez a jobb megoldás, mivel a kevesebb olajvezeték kevesebb hibalehetőséget, és kisebb sérülésveszélyt jelent. Megfelelő egy jó minőségű külső olajpumpa esetén. Ha viszont a motor már amúgy is hűtési gondokkal küzd, abban az esetben kár a hűtőrendszert az olaj hőjével tovább terhelni.
Egy harmadik megoldás lehet a hűtőcsövek használata. Ez egy bordázott fém cső, melyet a szövet erősítésű hajlékony cső helyett iktatnak be egy szakaszon. Ez önmagában persze nem elegendő, de tehermentesíti valamennyire az olajhűtőt. Ebben az esetben egyszerűen kell keresni az olajvezetékben egy egyenes szakaszt valami jól szellőző helyen, és lecserélni a bordázott csőre.
Milyen ventilátort használjunk?
Az elektromos ventilátor kivételnek számít a versenysportban, hiszen ezzel úgy takaríthatunk meg pár lóerőt, hogy közben máshol nem kényszerülünk kompromisszumra. Egy a főtengelyről szíjjal hajtott ventilátor 6500-s percenkénti fordulatnál akár 20 LE-t is elhasználhat, ami azért nem kevés. Egy rövidebb versenyen az elektromos ventilátort az akkumulátorról is hajthatjuk, nem terhelve így a motort. Ezen kívül nagyobb tempónál teljesen le is lehet kapcsolni, ha a menetszél elegendő levegőt nyom a hűtő lamellái közé. Hosszabb versenyeken, vagy ha sok elektromos készüléket használunk (pl. feltöltő), szükség lehet egy ékszíjjal hajtott generátorra, de ez még mindig kevesebb teljesítményt von el a motortól, mint egy mechanikus ventilátor.
A hűtővíz áramlása:
A versenysportban sokáig keringett a mítosz, miszerint egy szűkítővel le kell lassítani a motorban a víz áramlását. Ezt azzal indokolták, hogy a lassabban áramló víz több hőt képes felvenni a motorblokktól. Ennek az elméletnek azonban van néhány bökkenője.
Szakértők szerint olyan nincs, hogy egy motoron túl sok víz áramlana át. A másik pedig, hogy a hűtőrendszer nagy ellensége a kavitáció, mely akkor következik be, mikor a vízpumpa nagyon erőlködik. Az áramló keresztmetszet bárminemű csökkentése márpedig szükségszerűen növeli a kavitáció esélyét, ez pedig rontja a hűtést, mivel levegőt generál a hűtővízbe. A kavitáció még egy zárt hűtőkörben is képes kiválasztani a hűtővízből a levegőt.
Erre az érvre a következő válasz érkezik általában: ”Ha lelassítjuk az áramlását, akkor a hűtővíz több időt tölt a hűtőben, több hőt képes leadni”. Ez is hibás okoskodás, mivel a hűtőrendszer egy zárt kör, ha a víz lassabban áramlik a hűtőben, akkor ezt teszi a motorblokkban is, – tehát semmi előnye sincs a keringés lelassításának.
Robertson (a Fluidyne szakértője) ezt még azzal egészítette ki, hogy lassúbb áramlás esetén a hűtő kevésbé tudja lehűteni a vizet, ugyanis a lassan mozgó víz laminárisan áramlik a hűtő csöveiben. Ez azt jelenti, hogy a víz szépen, egyenletesen, párhuzamosan áramlik, tehát a csővel érintkező réteg lehűl, (ami rendben is lenne) de a cső középpontjánál áramló víz meleg marad, így nem képes leadni a hőt a fém csőnek.
Ezzel ellentétben a gyorsan áramló víz örvénylik, így az összes vízmolekula előbb-utóbb érintkezésbe kerül a fém felületekkel, így a folyadék egyenletesebben hűl.
A hűtővíz ellenőrzése és pótlása:
A legjobban beállított hűtőrendszerben is rendszeresen ellenőrizni kell a hűtőfolyadék mennyiségét.
Chet Blanton (C&R Racing) szerint az egyik legfontosabb megbizonyosodni arról, hogy a legcsekélyebb mennyiségű levegő sem maradt a rendszerben, mivel az nagyon rontja a hűtés hatásfokát. A légzárványok a motorblokkban, különösen a hengerfejben eredményeznek meleg pontokat. Ezeken a helyeken nincs víz ami hűtsön – s ezek a forró pontok semmi jóra sem vezethetnek. Sőt, ha ezek a légbuborékok áthaladnak a hűtő vékony csövein, azokat akár szét is repeszthetik. Abban az esetben, ha szétrepeszteni nem is képesek, de összenyomhatják a lamellákat, és ilyenkor szembesülünk a rejtéllyel, hogy a múltkoriban még tökéletesen működő hűtés mitől romlott le. Ezt a hibát ráadásul nagyon nehéz diagnosztizálni.
Az egyik legjobb módszer a tökéletes légtelenítésre egy külön légtelenítő tartály (surge tank), melyet a fűtőradiátorral kötünk sorba. Ekkor ahelyett, hogy a hűtőrendszert a hűtő nyakánál töltenénk fel, helyette a csatlakoztatott tartályon keresztül töltünk. Ez a tartály magasabban van, mint a hűtő, a motor, vagy a hűtőkör bármely része, így az összes buborékot begyűjti, hiszen azok a legmagasabb pontot keresik.
Akár aszfalton, akár sárban versenyez valaki, a hűtő lamellák előbb-utóbb elszennyeződnek sárral, falevelekkel, rovarokkal, gumi darabokkal. Semmiképp se próbáljuk ezeket az autómosáskor nagynyomású vízsugárral eltávolítani, mivel ellapíthatja a hűtőlamellákat. Ehelyett kis nyomású vízsugárral mossunk nagyon óvatosan, esetleg mosószerrel kombinálva. Mosószer helyett ne használjunk oldószert, mivel ez a megbújó gumidarabokat feloldja, majd kiszáradva erősen rátapadnak a lamellákra.
A hűtés teljesítményének növelése „WaterWetter” adalékkal.
Ha a hűtőrendszer csak szenved, nehezen birkózik meg a feladattal, egy hűtőfolyadék adalék segíthet. Dave Granquist (a Red Line Oil képviselője) szerint a Water Wetter csökkenti a víz felületi feszültségét, ezáltal az jobban nedvesíti a fém felületeket, így jelentősen javul a hőátadás. A hengerek felső részénél, valamint a hengerfejben a felületi egyenetlenségekben könnyen megtapad a víz, itt forrás is létrejöhet. Az adalék megszünteti ezt a kellemetlenséget is. Elmondása szerint egyes esetekben 20-30 fokkal is sikerült csökkenteni a víz hőfokát jól beállított rendszerekben, ez különösen akkor fordult elő, mikor fagyálló adalék helyett a „Water Wetter” –t alkalmazták.
Hűtő rendszerek javítása
Vízhűtő javítás
Olajhűtő javítás
- Letört csatlakozó pótlása, visszahegesztése
- Túlnyomástól deformálódott olajhűtő javítása
- Tönkrement csatlakozó menetek javítása, cseréje
- Karambolos, deformálódott olajhűtő egyengetése
- Vízhűtőn belüli olajhűtő javítása
Intercooler javítás
- Karambolos, deformált intercooler egyengetés, javítás
- Sérült intercooler cső hegesztés
- Repedt csőnyak hegesztés
- Intercooler készítés tuning -hoz
- Intercooler külső – belső tisztítás
- Feltöltőrendszer tömítettségpróba
Autó fűtőradiátor javítás
- Gépjármű (személygépkocsi, teherautó, kamion, munkagép) fűtő radiátor javítás
- Fűtő radiátor külső és belső tisztítás, vízkő eltávolítás
- Elöregedett műanyag víztér (vízzsák) javítás, hegesztés
- Javíthatatlan műanyag víztér cseréje egyedileg gyártott fém víztérre
- Tömb csere (rácsos, lamellás fém rész)
- Oldtimer vagy egyéb nehezen beszerezhető fűtőradiátor egyedi legyártása
- Radiátor kiszerelés, beszerelés
- Műszerfal kiszerelés, beszerelés
Hőcserélő javítás
- Csöves hőcserélő javítása
- Gázkazán, cirkó, gázbojler, kazán javítása
- Lemezes hőcserélő javítása
Kalorifer javítás
- Vizes hűtő és fűtő kalorifer javítása
- Lyukas, csepegő kalorfier javítás
- Korrodált tömb javítása
Ebben a cikkben a „hűtőközeg” kifejezést használjuk a „freon” helyett, ami egy hűtőközeg márkaneve, és egy ideje tilos forgalmazni az ózonrétegre kifejtett romboló hatása miatt.
Sok autótulajdonos azon a véleményen van, hogy a hűtőközeget rendszeresen (például minden tavasszal) érdemes pótolni, hogy kedvenc járművének klímája a szezonra a topon legyen. Azonban ez így nem teljesen igaz. Persze ha a kocsi klímája nem hűt, (de a ventilátor hajtja befelé a levegőt) jó esélye van, hogy valamelyik cső javításra szorul, egy csatlakozó tömítése nem korrekt, esetleg a kondenzátor szivárog. Télen az is utalhat klímahibára, ha az ablakok jobban párásodnak, hiszen sok esetben a klímarendszer feladata a levegő páramentesítése.
Ha a hűtőközeg szivárog, a modernebb gépkocsik automatikusan letiltják a klíma működését, hogy a kompresszor ne menjen feleslegesen (és kenés nélkül), megelőzendő a kompresszor javítását .
Az autógyárak precízen meghatározzák a klímarendszerbe töltendő hűtőközeg mennyiségét és típusát. Ha egy szerviz „utántölti” a rendszert, tehát csak az elszivárgott mennyiséget pótolja, nagy hibát követ el, hiszen semmilyen eszközzel sem lehet meghatározni hogy mennyi hiányzik, mennyit kell rátölteni. A helyes módszer minden esetben a megmaradt hűtőközeg eltávolítása, majd a gyári ajánlásnak megfelelő új adag betöltése.
Tehát mikor időszerű a hűtőközeget ellenőrizni? Ha valaki nagyon precíz megvizsgáltathatja rendszeresen, de semmiképp nem érdemes évente. Ha a klíma veszít a teljesítményéből (esetleg nem sokkal a feltöltés után), akkor bizonyára valahol szivárog a klímagáz. Lehet ez a klímahűtő hibája, valamelyik cső ereszt, vagy csak a csatlakozó inkorrekt. Viszont ha a legmelegebb napokon is dermesztő hideg levegő jön be a rácsokon, akkor biztos, hogy a kocsi klímája megfelelő mennyiségű hűtőközeget tartalmaz. 
Az autó hűtőrendszer hibájának egyik korai jele a hűtőfolyadék szivárgása. Ez persze csak a tünet, az ok mélyebben gyökerezik. Egy szivárgó alkatrészt ha csak egyszerűen kicserélünk, gyakran a tünet megismétlődik, időnként ugyanott.
Például szivárog a vízhűtő tömbje. Kicserélik, és láss csodát, pár hónap múlva ismét csepeg. A szerviz garanciában újra cseréli, hiába, a hiba 2 hónap múlva ismét jelentkezik. Rossz minőségű a hűtő? Kicserélik egy másik gyártmányra, és egy negyed év múlva ez a hűtő is megadja magát. Ezek után a szívóoldali hengerfejtömítés majd a vízpumpa hibája következik.
A csepegés, szivárgás csak a tünete volt itt egy problémának. A probléma maga a korrózió volt, gyakran a nem megfelelő szervizelés következtében. Egy mai modern jármű hűtőrendszere eléggé hasonlít egy 1990-s modellre, mégis több dologban nagyon különbözik:
- Alumínium és más aktív anyagok elterjedt használata.
- A hűtőfolyadék már nem szilikát vagy foszfát, hanem szerves sav (OAT-organic acid technology) vagy a hibrid szerves sav (HOAT-hybrid organic acid technology) alapú.
- Megváltoztak a hűtőfolyadék csere intervallumok: hosszabbak, de jóval kritikusabbak.
- A motor magasabban van mint a hűtő, így a légtelenítés jóval bonyolultabb, a rendszer nem ön-légtelenítő.
- Temérdek elektromos alkatrész, melyek rossz bekötés esetén elektrolízist okozhatnak.
Az öntöttvas szerkezetek ideje leáldozóban van. A legtöbb modern motor már alumínium hengerfejet, és műanyag szívósort kap. A vízhűtő alumínium és műanyag. A motorblokk acél vagy alumínium, a hengerek acélból készülnek.
Ezek az anyagok különböző mértékben hőtágulnak. A tömítések már nem statikusak, jobbára “O” gyűrűk, melyeket műanyag fedelek tartanak a helyükön. Ezek lehetővé teszik, hogy a komponensek melegedéskor kitáguljanak, majd lehűléskor rövidüljenek – ehhez persze rendkívül sima felületekre van szükség ahol a gumigyűrű csúszkál. A durvább utólagos megmunkálások hatalmas mértékben megnövelik a meghibásodások lehetőségét.
Azoknál a típusoknál, amelyeknél gyakori a szívóoldali meghibásodás, a hűtőrendszer különös figyelmet érdemel.
Szerves sav (OAT-organic acid technology) vagy hibrid szerves sav (HOAT-hybrid organic acid technology) alapú hűtőfolyadékok:
A tömített felületek ki vannak téve a hűtőfolyadék hatásainak, hiszen a tömítő anyag nem takarja állandóan ezeket. Ha a hűtőközeg OAT vagy HOAT alapú, akkor védőbevonattal látja el az érzékeny felületeket. Azonban ezek a folyadékok egy idő után sajnos elveszítik ezt a képességüket, és a korrózió gyors támadásba lendül, megjelenik a szivárgás. Ha mindez után még levegő is kerül a rendszerbe, a helyzet tovább romlik. A védőbevonatától megfosztott alumínium felületek rohamosan mennek tönkre.
Vízzel pótolva az elveszített fagyálló hűtőfolyadékot, ha lehet, még tovább romlik a helyzetet, még jobban felgyorsítva a korróziót. Különösen így van ez, ha nem desztillált vizet használunk. A vezetékes vagy kútvíz ásványokat tartalmaz: szilikátokat, klórt, fluoridokat, melyek újabb problémákat visznek a hűtőrendszerbe. Ezért van tehát, hogy kizárólag desztillált vizet szabad használni. Az előkevert fagyálló hűtőfolyadékok természetesen ezt tartalmazzák, és napjainkban szerencsére már egyre népszerűbbek a magasabb áruk ellenére is.
A csereperiódusok változása
A mai modern hűtőfolyadékokat már több éves használatra tervezik. A GM a Dexcool nevű termékére például 5 évet garantál, ami azt jelenti, hogy ezen idő alatt 100% korrózióvédelmet nyújt. Az élettartam lejártakor ugyan a folyadék még teljesen tökéletesnek tűnik, azonban óriási károkat okozó korrozív folyamatok indulhatnak be, így semmiképp sem ajánlott a csere idejét kitolni. A másik fontos megjegyezni való, hogy ez az 5 év csak egy új gépkocsi első feltöltésére igaz. A következő feltöltés már lényegesen rövidebb időtartamú védelmet nyújt.Rengeteg probléma forrása lehet a nem megfelelő, vagy szakszerűtlen szervizelés. A nem desztillált víz használatáról már beszéltünk, a nem megfelelő fagyálló használata megint egy másik kérdés. Mindegyik hűtőfolyadék más és más védelmi stratégiát alkalmaz. Ha ezeket keverjük, vagy rossz típust használunk, az megint csak súlyos következményeket vonhat maga után.
A hűtőfolyadékot szigorúan az előírt mértékben szabad keverni vízzel. Gondoljuk csak át: a víz feladata a hűtés, a koncentrátumé pedig a védelem. Ha túl sok a fagyálló, a hűtőrendszer szenvedni fog. Ha pedig a vizet adagolják túl, akkor a védelem szenved csorbát, az előírásokat tehát szigorúan be kell tartani. Általában az 50-50% keverési arány az elfogadott.
Mikor lecseréljük a hűtőfolyadékot, fontos hogy az egész mennyiséget cseréljük, tehát a régit maradéktalanul eltávolítsuk. Ha csupán a hűtőből engedjük le, akkor a motorblokkban, a fűtésben, a csövekben visszamaradhat akár a fele. Ha a hűtőfolyadéknak csupán az 50%-át cseréljük, az nagymértékben rontja a korrózióvédelmet.
Nagyon fontos, hogy a koncentrátumot a desztillált vízzel előre összekeverjük, mielőtt feltöltjük a rendszert. A koncentrátum ugyanis sokkal nehezebb mint a víz, ezért leül a motorblokk aljába, és a víz betöltésekor nem keverednek össze. Ez lerontja a korrózióvédelmet, és meleg pontok alakulhatnak ki a motorban. Ez is egy nyomós érv, hogy miért érdemes gyárilag előkevert hűtőfolyadékot használni, még ha az drágább is.
A hűtőrendszer légtelenítése:
Hogy az autó minél áramvonalasabb legyen, az orr-részt nagyon alacsonyra tervezik. Ez viszont azzal a kellemetlenséggel jár, hogy a hűtő felső pontja ma már lejjebb van, mint a motor. Ha a hűtővizet leengedjük, a rendszerbe levegő kerül. Feltöltéskor ez a levegő a hűtőrendszer legmagasabb pontjára szorul. Ez régebben a hűtő betöltő nyílása volt, így akkor még automatikusan légtelenítette magát. Modernebb gépkocsiknál a légtelenítési eljárást szigorúan be kell tartani, ennek elmulasztása korróziós és melegedési problémákhoz vezethet.
A hűtőrendszer meghibásodásához vezető hibás szerviz módszerek:
- nem távolítják el az összes öreg hűtőfolyadékot
- nem keverik össze a koncentrátumot a desztillált vízzel a betöltés előtt
- nem megfelelő típusú hűtőfolyadékot használnak
- csapvízzel pótolják a hűtőfolyadékot
- nem légtelenítik megfelelően a rendszert
Elektrolízis jöhet létre például, ha a motorblokk nincs megfelelően testelve. Ennek oka lehet például egy korrodált kábelvég az akkumulátornál.
Példának okáért mondjuk a motor indítása 130 ampert igényel, de a kábelvég nagy ellenállása miatt az indító áram kerülő utat is választ, így akár 30 amper a hűtőfolyadékon keresztül folyhat. Ez azért fordulhat elő, mert a motorblokk a kocsiszekrénytől gumi felfüggesztéssel van elektromosan leválasztva.Ha áram folyik át a hűtőfolyadékon, akkor beindul az anód/katód effektus, és a hűtő vékony lemezei hamar elfogynak, szélsőséges esetben a hengerfej és a motorblokk is károsodhat. Az elektrolízist nehéz észlelni, és óriási károkat okozhat a felderítése előtt.
Az elektromos hűtőventilátorok is okozhatnak problémákat, hiszen nagy áramok mozognak a hűtő közvetlen közelében. Nagyon fontos tehát, hogy az összes testelőkábel a helyén legyen, tiszta, stabil kontaktussal. A testelési problémák majdnem mindig a hiba felderítését megelőző helytelen szervizelés következtében fordulnak elő.
A hűtőrendszer javításának technológiája drasztikusan megváltozott az évek folyamán. Sajnálatos azonban, hogy jó néhány szerviz, és csináld magad technológia ezzel nem tart lépést, így legyünk nagyon óvatosak, kit bízunk meg a feladattal, hiszen a javítási számla igen borsos lehet!
Felhasznált irodalom: http://www.agcoauto.com/content/news/p2_articleid/75
Hűtő rendszerek javítása
Vízhűtő javítás
Olajhűtő javítás
- Letört csatlakozó pótlása, visszahegesztése
- Túlnyomástól deformálódott olajhűtő javítása
- Tönkrement csatlakozó menetek javítása, cseréje
- Karambolos, deformálódott olajhűtő egyengetése
- Vízhűtőn belüli olajhűtő javítása
Intercooler javítás
- Karambolos, deformált intercooler egyengetés, javítás
- Sérült intercooler cső hegesztés
- Repedt csőnyak hegesztés
- Intercooler készítés tuning -hoz
- Intercooler külső – belső tisztítás
- Feltöltőrendszer tömítettségpróba
Autó fűtőradiátor javítás
- Gépjármű (személygépkocsi, teherautó, kamion, munkagép) fűtő radiátor javítás
- Fűtő radiátor külső és belső tisztítás, vízkő eltávolítás
- Elöregedett műanyag víztér (vízzsák) javítás, hegesztés
- Javíthatatlan műanyag víztér cseréje egyedileg gyártott fém víztérre
- Tömb csere (rácsos, lamellás fém rész)
- Oldtimer vagy egyéb nehezen beszerezhető fűtőradiátor egyedi legyártása
- Radiátor kiszerelés, beszerelés
- Műszerfal kiszerelés, beszerelés
Hőcserélő javítás
- Csöves hőcserélő javítása
- Gázkazán, cirkó, gázbojler, kazán javítása
- Lemezes hőcserélő javítása
Kalorifer javítás
- Vizes hűtő és fűtő kalorifer javítása
- Lyukas, csepegő kalorfier javítás
- Korrodált tömb javítása